Tesztelek

Olvasói levelet kaptunk, egy nem szokványos tesztleírást olvashattok alább.

A Siemens Nitro a hallókészülékek legújabb generációját képviseli. 2009 eleje óta kapható Magyarországon, jelenleg még egyik változatát sem támogatja az OEP. 55 és 70 decibeles létezik, 6 és 16 csatornás változatban.

Előbb beszéljünk a száraz adatokról. A készülék szolgáltatásai:

- SoundSmoothing (csak Nitro 16) : a hirtelen éles hangokat tompítja.

- 16 csatorna (csak Nitro 16) : nagyon pontos beállítást tesz lehetővé.

- Data Logging: folyamatosan naplózza a működés körülményeit. A napló elemzése lehetővé teszi a tapasztalatok alapján történő finombeállítást.

- DataLearning (csak Nitro 16): megtanulja, hogy viselője adott programhoz milyen hangerőbeállításokat használ, és alkalmazkodik hozzá - ha a hangerőszabályzó be van építve.

- Háttérzaj csökkentés (kocsi, légkondi, stb.)

- Mikrofonzaj-csökkentés

- Fülzsír elleni védelem (opcionális)

- Rugalmas felfüggesztés az ellenállóképesség és az akusztikai stabilitás érdekében

- Hatékony besípolás elleni védelem

A készülék frekvenciatartománya 110Hz-6300Hz, az OSPL (Output Sound Pressule Level) az 55 decibeles változatnál 119, a 70 decibeles változatnál 127 decibel (55 és 70 a készülék teljesítménye). A CIC-be 10A-s elem kell, ami kb. 70 órát bír a gyártó szerint, ami fedi is a valóságot. Alább láthatóak a teljesítmény-grafikonok. 

És most a személyes tapasztalatokról. Előrebocsátom: nem vagyok audiológus, csak kényszerű felhasználó és technikai dolgok iránt érdeklődő ember, ezért a nézőpontom teljesen szubjektív, az egyes okok és okozatok értelmezése pedig a tapasztalatok saját elemzése alapján született meg.

Mobilinternet. Ez a szó jelentette nekem a megváltást, ugyanis a hátam közepére nem kívántam azt, hogy újabb kábelek lógjanak a lakásomban. No meg ugye az sem elhanyagolható, hogy laptophoz csatlakoztatva szinte az egész országban használhatom. De nézzük magát a kütyüt! USB csatlakozás és akkor ezzel mindent el is mondtam azoknak, akik laptophoz csatlakoztatják az eszközt. Na jó, ebből nem biztos, hogy mindenkinek leesik, szóval most egy kicsit bővebben.

Az általam jelenleg használt stick a negyedik ami ebben a lakásban megfordult, ugyanis hármat ügyesen tönkrevágtam. Elég egy kis kocc, nem kell arra gondolni, hogy ugráltam rajta. Szóval ha egy kis ütés éri a készüléket, akkor majdnem biztos lehetsz benne, hogy magyarázkodhatsz a mobilszolgáltatónál. Amennyiben látható sérülést okoztál (értsd elferdült az USB csatlakozó) a sticken, biztosan morogni fognak. A másodiknál már rutinos voltam és - elítélendő módon - fizikai erőm segítségével egyenesbe állítottam a hajszálnyit elferdült csatlakozót. És ez itt most nem vic, valóban egy apró ütés is meghibásodást okoz(hat) a készülékben. És a legkülönfélébbeket. Első alkalommal nem tudtam csatlakozni, második alkalommal magát az eszközt nem ismerte fel többé a gépem, a harmadik és egyben legérdekesebb alaklommal pedig HSDPA üzemmódba nem volt hajlandó kapcsolni a kütyü.

Ha valaki arra vetemedik, hogy vesz egy ilyen sticket, akkor az a dobozban fog találni egy USB hosszabbítót. Tessék használni, nekem bevált! A mostani W'n'W-m hónapok óta bírja mellettem, igaz, egy percre nem húztam le a hosszabbítóról. A dobozban egyébként van mobilszolgáltató-feliratos nyakbaakasztó is, tehát ha valaki így akarja hurcolászni a ketyerét, annak még ez az opció is biztosított.

Mielőtt bárki elhinné a reklámdumákat: nincs országos lefedettség! Ettől függetlenül GPRS üzemmódban (ez lényegesen lassabb) szinte lakatlan területeken is tudtam használni. A HSDPA csak nagyvárosokban és közvelten környezetükbenl, máshol esélytelen.

Összességében mind a szolgálatással, mind a termékkel meg vagyok elégedve, azzal az apró fenntartással, hogy gondolhattak volna a hozzám hasonló bulldogokra és egy picit strapabíróbb szerkezetet is csinálhattak volna.

Ez volt a második szerszámgépem, az új házba költözéskor, kutyaház-gyártáshoz szereztem be, ha jól emlékszem, kemény 7000, akkor még valamivel többet érő forintért. Utóbb azt gondolom, nem volt jó ötlet - egy körfűrész sokkal használhatóbb lett volna nút-féderes vékony pallók vágására (körfűrészem sajnos jelen cikk írásakor sincs még, de érik).

Abban az időben még nem írták ki az áruházakban, hogy a Kinzo szerszámok csak háztartási, házi célokra használhatók, garanciát is csak így adnak rá (gyakorlatilag kukába szórva ezzel a marketingre költött pénzt). Vonzott tetszetős, tulajdonképpen eléggé igényes, dizájnos sárga-szürke külseje, és a hiperszuper, külön kapcsolható LÉZER.

Utóbbinak értelméről és pontosságáról annyit, hogy jelenleg körvágáshoz szoktam bekapcsolni :o) . Ha egyenesen akarok haladni, tökéletesen elég, ha azt nézem, merre megy a kés, a lézere szó szerint csak parasztvakításra jó.

A lézer kapcsolóján kívül még van rajta egy 6 fokozatú sebességállító, az előretartás 3 fokozatú forgókapcsolója, és az áram alá helyező gomb a rögzítőjével együtt. A talpa csavarok kilazítása után állítható, ha visszacsavarom, úgy marad. Végülis működik, lehet vele szögben megdöntve vágni, csak legyen hozzá valamilyen vezetősín is, meg türelem, ha állítgatni akarjuk.

A hátuljára csatlakoztathatunk egy porszívócsövet - ezt még nem próbáltam ki. Van neki csinos, színben hozzáillő, valóban praktikus tatyója is.

Azzal, hogy pontos, sőt egyenesen precíz szerszám lenne, semmiképpen nem vádolnám. Kétségtelenül nem mindegy, melyik munkához milyen fogazatú, hosszúságú fűrészt választom, milyen előtartásra, sebességre állítom. Nade a fűrészt, ha kiválasztottam, be is kell helyezni, és az eredménnyel kapcsolatban vannak kétségeim -  ugyanis máig nem jöttem rá, hogy mi lehet az eredeti, a gyártáskor kitalált módszer a fűrészlap beillesztésére, - ahogy sikerül berakni, az számomra eléggé hihetlennek tűnik - mármint, hogy tényleg így kell. De bizonyára jól teszem be, mert huzamosabb ideig tartó vágás után úgy beragad, hogy csak csavarhúzóval-kalapáccsal tudom kiütögetni belőle. A rögzítő maga gyakorlatilag egy görgő, ami a kallantyúját elengedve rászorul a penge oldalára. Ennyi. Semmi "bekattan és benn van" érzés. Eleinte előfordult, hogy a penge benne maradt a fában, később kitapasztaltam, hogy egy fogat is beengedek a zárszerkezetbe - azóta nem kell tartani a fábaszorulástól. Csak a tartóba szorulástól.

Nagyjából ennyi - lehet használni, és használom is. Az, hogy viszonylag nehéz vele precízen vágni, az betudható a kissé túl bonyolult, vagy talán éppen túl egyszerű rögzítőszerkezetnek, ami valószínűleg nem tartja kellően stabilan a pengét.

Low-budget létére meglehetősen jól összerakott, kellemes darabnak látszik, a kutyaház is elkészült azóta (lett amilyen lett :o) ), de nincs jó szájízem a géppel kapcsolatban.

Időközben a Kinzo ráerősített az akkus szerszámokra, s szép kollekciót vonultatott fel. Akár jók is lehetnek, azonban a garanciával kapcsolatos meglehetősen komolytalan hozzáállásuk miatt nem gondolkodom újabb gépük beszerzésén. Egy olyan gyártó, amely nem vállalja be, hogy termékei az esetleges nagyobb igénybevételt is gond nélkül kibírják, nem túl bizalomgerjesztő számomra, mint hobbifelhasználó számára sem.