Ez volt a második szerszámgépem, az új házba költözéskor, kutyaház-gyártáshoz szereztem be, ha jól emlékszem, kemény 7000, akkor még valamivel többet érő forintért. Utóbb azt gondolom, nem volt jó ötlet - egy körfűrész sokkal használhatóbb lett volna nút-féderes vékony pallók vágására (körfűrészem sajnos jelen cikk írásakor sincs még, de érik).

Abban az időben még nem írták ki az áruházakban, hogy a Kinzo szerszámok csak háztartási, házi célokra használhatók, garanciát is csak így adnak rá (gyakorlatilag kukába szórva ezzel a marketingre költött pénzt). Vonzott tetszetős, tulajdonképpen eléggé igényes, dizájnos sárga-szürke külseje, és a hiperszuper, külön kapcsolható LÉZER.

Utóbbinak értelméről és pontosságáról annyit, hogy jelenleg körvágáshoz szoktam bekapcsolni :o) . Ha egyenesen akarok haladni, tökéletesen elég, ha azt nézem, merre megy a kés, a lézere szó szerint csak parasztvakításra jó.

A lézer kapcsolóján kívül még van rajta egy 6 fokozatú sebességállító, az előretartás 3 fokozatú forgókapcsolója, és az áram alá helyező gomb a rögzítőjével együtt. A talpa csavarok kilazítása után állítható, ha visszacsavarom, úgy marad. Végülis működik, lehet vele szögben megdöntve vágni, csak legyen hozzá valamilyen vezetősín is, meg türelem, ha állítgatni akarjuk.

A hátuljára csatlakoztathatunk egy porszívócsövet - ezt még nem próbáltam ki. Van neki csinos, színben hozzáillő, valóban praktikus tatyója is.

Azzal, hogy pontos, sőt egyenesen precíz szerszám lenne, semmiképpen nem vádolnám. Kétségtelenül nem mindegy, melyik munkához milyen fogazatú, hosszúságú fűrészt választom, milyen előtartásra, sebességre állítom. Nade a fűrészt, ha kiválasztottam, be is kell helyezni, és az eredménnyel kapcsolatban vannak kétségeim -  ugyanis máig nem jöttem rá, hogy mi lehet az eredeti, a gyártáskor kitalált módszer a fűrészlap beillesztésére, - ahogy sikerül berakni, az számomra eléggé hihetlennek tűnik - mármint, hogy tényleg így kell. De bizonyára jól teszem be, mert huzamosabb ideig tartó vágás után úgy beragad, hogy csak csavarhúzóval-kalapáccsal tudom kiütögetni belőle. A rögzítő maga gyakorlatilag egy görgő, ami a kallantyúját elengedve rászorul a penge oldalára. Ennyi. Semmi "bekattan és benn van" érzés. Eleinte előfordult, hogy a penge benne maradt a fában, később kitapasztaltam, hogy egy fogat is beengedek a zárszerkezetbe - azóta nem kell tartani a fábaszorulástól. Csak a tartóba szorulástól.

Nagyjából ennyi - lehet használni, és használom is. Az, hogy viszonylag nehéz vele precízen vágni, az betudható a kissé túl bonyolult, vagy talán éppen túl egyszerű rögzítőszerkezetnek, ami valószínűleg nem tartja kellően stabilan a pengét.

Low-budget létére meglehetősen jól összerakott, kellemes darabnak látszik, a kutyaház is elkészült azóta (lett amilyen lett :o) ), de nincs jó szájízem a géppel kapcsolatban.

Időközben a Kinzo ráerősített az akkus szerszámokra, s szép kollekciót vonultatott fel. Akár jók is lehetnek, azonban a garanciával kapcsolatos meglehetősen komolytalan hozzáállásuk miatt nem gondolkodom újabb gépük beszerzésén. Egy olyan gyártó, amely nem vállalja be, hogy termékei az esetleges nagyobb igénybevételt is gond nélkül kibírják, nem túl bizalomgerjesztő számomra, mint hobbifelhasználó számára sem.